Benkő Mihály történész oroszból fordította le a 86 oldalas tanulmányt, mert a kazahoknál az orosz a közvetítő nyelv. A magyar történész írta az életrajzot is a szerzőről, mert ahogy az MTI-nek elmondta, régóta ismerik egymást, háromszor volt vele expedícióban Kazahsztán és Szibéria határvidékén, ahol a kipcsak törzs szövetsége él, ennek egyik nemzetségét magyarnak nevezik és Julianus barát leszármazottainak tartják őket.

Ajbolat Kuskumbajev a keleti magyarok kérdéskörének ered nyomába, a kipcsakok és a magyarok középkori etnokulturális kapcsolatait hangsúlyozza és elemzi. Szerinte a keleti magyarok továbbélési lehetősége volt, hogy beálltak katonának az Arany hordába, a mongol vezető réteg szolgálatába a 13. század közepétől - részletezte a tanulmány fordítója.

A kazahok egységesen állítják, hogy a magyarok beolvadtak a sztyeppeövezetet benépesítő törökségbe. Az utóbbi időben heves tudományos vitát kavart a kazahsztáni madijarok és más, a magyarsággal összefüggésbe hozott közösségek kérdése.

A vita ma is folyik, de még a turkológusok és a történészek sem képviselnek egységes álláspontot. Erdélyi István történész elfogadja Kuskumbajev kutatási eredményeit, de a magyar kutatók többségének álláspontja ettől erősen eltér. A kötethez Erdélyi István írt előszót és ebben ismerteti a kérdés legújabb magyar szakirodalmát -közölte Benkő Mihály.

A fordító szerint a könyv azért is érdekes, mert a 43 éves kazah szerző feldolgozza az ebben a témában megjelent orosz nyelvű irodalmat. A fiatal tudós az asztanai egyetem eurázsiai kutató központjának az igazgatója, és az oroszok a legjobb kazah kutatónak tartják.

A könyv ismertetésekor hozzászól a témához Bíró András antropológus, aki fölmérést végzett a Torgaj-fennsík vidékein, Kazahsztánban és a genetikai vizsgálatokból az derült ki, hogy az Y kromoszómaszám a magyarokéhoz közel áll - tette hozzá a fordító megjegyezve, hogy "a nyugati magyarok mi vagyunk."