A két évvel ezelőtti feljutás óta a nizzaiak amolyan stabil középcsapattá váltak a Ligue 1-ben: előbb újoncként a tizedik, most pedig a 11. helyet szerezték meg a pontvadászatban, és a kiesés veszélye egyszer sem fenyegette őket. A remek szereplésben a legnagyobb szerepe a germán trénernek, Gernot Rohrnak van, hiszen ő nemcsak a csapat felkészítésével, az összeállítással és a taktikával foglalkozik, hanem sportigazgatói szerepkört is betölt a nizzaiaknál, vagyis egy személyben ő felelős az átigazolásokért.

Nem csoda, hogy Rohr megtartása kulcsfontosságú volt a további sikeres szereplés érdekében, így aztán a drukkerek nagyon megkönnyebbültek, amikor a mester nemet mondott a VfB Stuttgart ajánlatára. A svábok Rohrban látták az ideális utánpótlást a Bayern Münchenhez távozott Felix Magath után, hiszen Magath is kettős feladatot látott el a német egyesületnél. A nizzai mester azonban kijelentette, hogy nem akarja elhagyni klubját, és mindenképpen kitölti 2007-ig szóló szerződését. Magyarázat lehet erre az is, hogy már épül az OGC új, ultramodern stadionja, és Rohr szeretné élvezni az általa megkezdett projekt végeredményét.

Miután eldőlt, hogy a szakmai stábban nem lesz változás, a vezetőség nekiláthatott a keret átalakításához. Az már korábban eldőlt, hogy a szezon közben leigazolt két veterán labdarúgóra, Marco Simonéra és Philippe Leonard-ra nem tartanak igényt: egyik focista sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Arra is hamar fény derült, hogy Lilian Laslandes is távozik az egyesülettől: a támadó tíz találattal házi gólkirály lett, és a klub szívesen meg is tartotta volna őt, de a csatár személyes okokra hivatkozva mindenképpen vissza akart térni szülőföldjére, Bretagne-ba. A vezetőség nagyon korrektül járt el vele szemben, hiszen bár szerződése még egy évig kötötte volna, mégis ingyen elengedték őt egykori egyesületéhez, a Girondins Bordeaux-hoz.

A csatársor létszáma azonban így vészesen megfogyatkozott, köszönhetően annak, hogy az algériai Abdelmalek Cserradról is le kellett mondania a klubnak. A focista az év elején mindenféle előzetes értesítés nélkül családostul (feleségével és újszülött kislányával) eltűnt, és hetekig nem jelentkezett. Az egyesület először természetesen fel akarta bontani 2007-ig szóló szerződését, de végül itt is olyan megoldás született, ami a játékos érdekeit is méltányolta: Cserradot egy évre kölcsönadták a tunéziai Etoile du Sahelnek. Mint kiderült, a játékos a bátyjai elől szökött meg, akik valósággal élősködtek rajta, felélték a fizetését, és többször is életveszélyesen megfenyegették.

A nizzaiak a fentiek miatt elsősorban a támadósort akarták megerősíteni, és pár napon belül két csatárt is igazoltak. Az első új szerzemény az osztrák Roland Linz lett, akit egy évre sikerült kölcsönvenni az FK Austria Wientől. Ő már az előző szezonban sem Bécsben futballozott, akkor az Admira Wacker Mödlingnek adták kölcsön, és a kiscsapatban 15 alkalommal volt eredményes. Valószínűleg érezhette, hogy a lila-fehéreknél továbbra sem lesz sok lehetősége, mert annak ellenére is elfogadta a nizzaiak ajánlatát, hogy ott állítólag csak feleannyi lesz a fizetése, mint Bécsben lett volna.

A csapat másik új támadója a francia másodosztályból érkezett Olivier Fauconnier személyében: őt a La Havre AC-tól szerződtették. A 27 éves futballista későn érő típusnak számít, hiszen első profiszerződését három évvel ezelőtt írta alá, és eddig egy idényt töltött a legjobbak között: a 2002-2003-as szezonban hat találatig jutott, míg a legutóbbi pontvadászatban négy gólt ért el. Fauconnier Laslandes-hoz hasonló felépítésű, nagydarab, erőszakos támadó, valószínűleg ezért választották ki.

Persze a többi csapatrészbe is érkezett új labdarúgó. A védelmet megerősítendő a másodosztályú Valence focistáját, Florian Jarjatot igazolta le a Nice: a 24 éves bekk ingyen megszerezhető volt, mivel együttese kiesett a Ligue 2-ből, márpedig szerződése a harmadosztályra nem volt érvényes. A legnagyobb fogásnak azonban a középpályára kiszemelt Sébastien Roudet megszerzése ígérkezik: a Chateauroux játékosa az előző idényben a Ligue 2 egyik legjobbja volt, nyolc gólt ért el, a France Football osztályzatai alapján a tizedik helyen végzett a játékosrangsorban, és kupadöntőbe vezényelte együttesét. A bal oldali középpályás ráadásul 2000-ben tagja volt az U18-as Európa-bajnokságot nyert francia korosztályos válogatottnak, egy évvel később pedig szerepelt az U20-as világbajnokságon is. Őt az élvonalba frissen feljutott AS Saint-Etienne is vitte volna, de a nizzaiaknak sikerült lecsapni rá.