Wolfsburgban a helyi Volkswagen-gyár szerepvállalása jelentette a fordulópontot pár évvel ezelőtt: a német bajnokságban átlagos kiscsapatnak tartott egyesületnél ekkor kezdtek el merész álmokat szőni. A fő "álmodozó" a menedzser, Peter Pander volt, aki hosszú távon a Bajnokok Ligáját vette célba, és minden tőle telhetőt meg is tett ennek érdekében.

Tavaly elkészült a klub vadonatúj stadionja, a Volkswagen Arena, és az elmúlt években rengeteg futballista érkezett a csapathoz. A tavalyi holtszezon Dél-Amerika jegyében telt el a Farkasoknál, hiszen összesen négy labdarúgó is érkezett a szubkontinensről, akik közül az argentin játékmester, Andrés d'Alessandro megszerzése számított a legnagyobb húzásnak. Személyében a csapat egy igazi sztárt szerződtetett, aki ráirányította a média figyelmét a klubra, és a dél-amerikai focisták segítségével a VfL látványos támadófutballt mutatott be, ami ha nem is mindig párosult jó eredménnyel, de szintén remek hírverésnek bizonyult. Azért az eredmények sem voltak olyan rosszak, elvégre az évet az együttes a hetedik pozícióban zárta, mindössze egy ponttal lemaradva az ötödik VfL Bochum mögött.

A támadórészleggel nem volt semmi hiba, elvégre a zöld-fehérek a Bundesliga egyik leggólerősebb gárdájának számítottak az ősszel, a védekezésen azonban lett volna mit javítani, ezzel mindenki tisztában volt. Jürgen Röber ugyan továbbra sem akart szakítani az offenzív futballal, de a kapott gólok számát mindenképpen csökkenteni szerette volna, és ennek zálogát egy kőkemény védekező középpályás megszerzésében látta.

Természetesen meg is volt a kiszemeltje erre a posztra, és abban sem volt semmi meglepő, hogy egy argentin focista megszerzését szorgalmazta a mester: a River Plate focistája, Guillermo Pereyra. Hiába van azonban a Buenos Aires-iekkel együttműködési szerződése a VfL Wolfsburgnak, a focistát mégis inkább a többet ajánló RCD Mallorcának adták el, így aztán a szakvezető nem tudott a kívánt módon változtatni a csapat szerkezetén, bár egy focista érkezett a szerb Nenad Lalatovic személyében, akit a Sahtar Donecktől vettek meg a németek 100 ezer euróért.

Röber így tehát csak abban reménykedhetett, hogy a védekezésben ősszel elkövetett egyéni hibák elmaradnak a tavasszal, de csalódnia kellett: idei első három mérkőzését elveszítette a gárda, igaz, ebben nemcsak a védelem, hanem a támadórészleg is ludas volt, elvégre a három találkozón mindössze két találatra volt képes az együttes. Ekkor azonban még nem volt pánikhangulat a klubnál, és a bűnbakot is gyorsan sikerült megtalálni a kapus Simon Jentzsch személyében, akit a nyáron 2,75 millió euróért vettek meg az 1860 Münchentől, de nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amit vártak tőle.

Jentzsch éppen az egykori klubja elleni mérkőzés előtt került ki a kezdők közül, és amikor az Oroszlánokat a Farkasok 3-1-re legyőzték hazai pályán, mindenki abban reménykedett, hogy sikerül kilábalni a hullámvölgyből. A Bayern München elleni idegenbeli vereség benne volt a pakliban, és ezt egy újabb hazai győzelem követte, de ezután megint jöttek a vereségek, ráadásul a súlyosabb fajtából: a Bayer Leverkusen négy gólt rúgott a Jentzschet váltó Saed Ramovic kapujába, a Hansa Rostock háromszor talált be, míg a VfB Stuttgart ötöt rámolt be a portásnak - ráadásul Wolfsburgban!

Tizenegy idei mérkőzéséből kilencet tehát elveszített a gárda, és így a hetedik pozícióból a 12.-re esett vissza, de ami még súlyosabb, a kieső helyen álló Hertha mindössze hárompontnyi távolságra van a Farkasoktól. Az elnökség megtette az ilyenkor szokásos lépést, menesztette Jürgen Röbert, pedig ennek súlyos anyagi következményei voltak, elvégre a szakvezető szerződése 2006-ig szólt.

Az új tréner a belga Eric Gerets lett, akit nem is olyan régen rúgtak ki az 1. FC Kaiserslauterntől, és aki elsősorban nem a látványos támadófutballról volt híres a Vörös Ördögöknél, sőt, éppen ellenkezőleg: ő inkább a rendkívül fegyelmezett, védekezésen alapuló futball híve. Jelen pillanatban azonban a bennmaradás fontosabb, mint a látványosság, a nagy célok elérése pedig - immár sokadszor - a következő szezonra marad.